Peteérés élettani háttere

    Peteérés élettani háttere

    Peteérés élettani háttere 800 450 Bee-Well méhpempő kapszula

    Amikor egy kislány baba megszületik, kb. egymillió petesejtje van már “készenlétben” a petefészkeiben. Működésük a kamaszkorra beérő hormonrendszer határásra indul meg, addigra a petesejtek száma 300-400 ezerre csökken, amiből egy átlagos nőnek a változókorig kb. 400 petesejtje érik meg. 

    Peteérés: a kezdetek

    A női menstruációs ciklusnak alapvetően 4 jól különválasztható hormonális szakasza van, mint a négy évszak:

    • Menstruáció
    • Peteérés
    • Ovuláció
    • Luteális szakasz

    A menstruációs vérzés általában 3-7 napig tart, és ilyenkor a legalacsonyabb a női hormonok szintje az egész ciklus során. A lutális szakasz végi nagyon magas progeszteron szint a menstruációs szakaszban lenullázódik és a megvastagodott méhnyálkahártya menstruációs vérzés formájában távozik. Ezután kezdődik a peteérés vagy más néven follikuláris szakasz. Azért hívják így, mert ekkor kezdi termelni az agyalapi mirigy az FSH hormont (follikuláris stimuláló), amely a peteérésre készteti a petefészekben szunnyadó tüszőket, amelyek a petesejtet tartalmazzák.

    Az érő tüszők hatására a petefészkek elkezdenek ösztrogént termelni (ami az egyik női hormon), amely hatására a méhnyálkahártya elkezd vastagodni, hogy ideális legyen a petesejt beágyazódásához. Ilyenkor az energiaszint és a libidó is megnő, sőt a kockázatvállalási hajlandóság is, a hölgyek sokkal extrovertáltabbak.

    Ovuláció

    Az ovuláció a domináns petesejt tüszőből való kiszabadulását jelenti, ez a ciklus fő eseménye és egyben a legrövidebb, mindössze 2-3 napig tartó szakasz. Egy ciklusban több petesejt kezd érni, amelyek közül csak egy, a domináns választódik ki arra, hogy teljesen megérjen, a többi elsorvad. Ritkán előfordul, hogy egyszerre több érik meg, ilyenkor szokott előfordulni a többpetéjű ikerterhesség.

    A ciklus első napján az ösztrogénnek köszönhetően megindul a peteérés, melyet az FSH nevű hormon szabályoz, ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, mely később a megtermékenyítésre alkalmas lesz. Az ovulációhoz közeledve az FSH helyett egyre inkább az LH hormon szerepe nő meg (amit az agyalapi mirigy termel), és amikor a legnagyobb mennyiséget eléri (LH csúcs), akkor megrepeszti a domináns tüszőt (az-az létrejön az ovuláció), amely megkezdi vándorlását a petevezetékben.

    A fogantatás alfája és omegája a peteérés: muszáj, hogy a petesejt “helyben” legyen, és készen álljon arra, hogy megtermékenyüljön. A petefészekből kiszabadult sejtecske nagyjából egy napig él, ám a spermiumok 3-5 napig is “megbújhatnak” a hüvelyben, ugrásra készen, várva a peteérést – vagyis egy termékeny nap helyett inkább 4-5 napról kell beszélni.

    Szabályos peteéréssel járó menstruációs ciklus esetén a petesejt a ciklus középső időszakában érik meg. Amint éretté válik, a 14. nap környékén bekövetkezik a tüszőrepedés, és kiszabadul a domináns petesejt. A peteérést követően az érett petesejt a petevezetékbe, majd a méhüregbe jut, és amennyiben nem történik megtermékenyítés, elpusztul, a méh nyálkahártyája pedig lecválik, és a menstruáció során távozik a szervezetből.

    A peteérés időpontja az ovuláció 28 napos ciklusa (bár 25-31 napos is normálisnak számít) esetén a 14. napon valószínűsíthető. 28 napostól eltérő ciklusok esetén a menstruáció első napjától számolva 14 napot kapjuk meg a tüszőrepedés (valószínű) időpontját.

    A peteérés jelei

    Az ovulációnak számos jele van. A leggyakoribb és legjobban felhasználható jel a középidős fájdalom (szúró érzés az alhasban) és vérzés, valamint a hüvelyváladék bővebbé válása, az ún. “nedves napok”. Az ovulációt követően néhány tized fokkal megnő a testhőmérséklet is. A peteérés idején minden esetben a méhnyak nyák összetétele, mennyisége és minősége az ösztrogén hatására változik, átlátszóvá, nyúlóssá, sikamlóssá válik (tojásfehérjéhez hasonlít).

    Ovulációs vérzése a nők néhány százalékának van, egyeseknél rendszeresen, másoknál csak időnként. Néhány nő felismeri ovulációjának idejét, mert észleli az ilyenkor tapasztalható változásokat.

    A peteérés élettani háttere

    A menstruációs ciklus során mindössze néhány napos időszak számít termékenynek. Egy ciklusban csak egyetlen egy napon lehet teherbe esni. (Kivételek ritkán előfordulhatnak.) A petesejt átlagos élettartama átlagosan 24 óra. Figyelembe véve, hogy a spermiumok akár több napon át életképesek, azt mondhatjuk, hogy az ovuláció előtt 72 órával kezdődően, és az ovulációt követő 24 órán belül a legnagyobb a teherbeesés esélye. A ciklus hosszától függően a peteérés egyénenként különböző napra eshet.

    A 21 napnál rövidebb és 35 napnál hosszabb ciklus esetén nagy a valószínűsége, hogy nem történik ovuláció. A normális ciklus hónapról hónapra hasonló, hossza legalább 3 hét, legfeljebb 5 hét és az ingadozás nem több mint egy hét.

    A petesejtek mennyisége mellett azok minősége is romlani kezd 40-hez közeledve. Habár a petesejtek teljes száma nem növelhető, kutatások igazolták, hogy minőségükön lehet természetes úton javítani, pl. folsavat, C-, D- és E-vitaminokat, antioxidánsokat, omega-3-at vagy méhpempőt tartalmazó étrend-kiegészítő szedésével.

    Luteális fázis

    A luteális szakasz általában 12-16 napig tart, és hossza nagyjából állandó. A kiürült tüszőből sárgatest lesz, ami elkezdi termelni a sárgatest hormont, az-az a progeszteront, a másik nő nemi hormont, amely határásra néhány tized fokkal megemelkedik ilyenkor a női test hőrmérséklete, ami egészen a következő menstruációig tart. A többi hormon szintje ezzel arányosan csökkenni kezd, míg a ciklus végére eléri a minimum értékét. A méhnyálkahártyában vérerek születnek, hogy alkalmas legyen a beágyazódásra.

    Megtermékenyítés esetén az érett petesejt röviddel a peteérés után a petevezetékben találkozik a hímivarsejttel, és egymásba olvadnak. A visszamaradt tüsző sárgatestté alakul, ami a progeszteron nevű hormon termeléséért felelős. Ez segíti a méh nyálkahártyájának felkészülését a megtermékenyített petesejt befogadására.

    A ciklus első napjának a menstruáció első napját tekintjük. Vannak, akiknél a menstruációt néhány napos pecsételő vérzés vagy “barnás folyás” előzi meg, ez nem számít, azt a napot vegyük a menstruáció első napjának, amikor először jelentkezik rendes vérzés.

    Peteérés segítése természetes módon

    Az elmúlt néhány évben a munkám során több ügyfelem megtisztelt azzal, hogy végigkonzultálhattam velük a teherbeesésük teljes folyamatát. Az ő segítségükkel nemcsak rengeteg tapasztalatra tettem szert, hanem betekintést nyertem az orvosi leleteikbe, amelyeket a rendszeres orvosi vizsgálatok után osztottak meg velem.

    Számos ügyfelem küzdött azzal a problémával, hogy a menstruációjuk rendszertelen volt, illetve huzamosabb ideig elmaradt. A rendszertelen menstruáció jele lehet a női szervezetben a hormonháztartás egyensúly hiányának is, de a teherbeesést tekintve a fő gond a peteérés elmaradása szokott lenni. Azon ügyfeleim, akik rendszeresen végeztek peteérési tesztet vagy jártak ultrahangos ellenőrzésre, 3-5 hónap után tapasztalták azt, hogy a menstruációjuk és a peteérésük is rendszeressé vált.

    „Annyira gyenge volt a méhnyálkahártyám, hogy az orvosom szerint csak a lombik program tudott volna rajtunk segíteni, mivel a beültetéskor egy ragasztóanyaggal kenték volna be a méhnyálkahártyámát, hogy a megtermékenyített petesejt a méhben tudjon maradni. A kúra második hónapja után már a duplájára vastagodott a méhnyálkahártya, és a 4. hónapban már teherbe is estem, természetes úton. Most a 18. hétben vagyok.” Szilvia, Zólyom

    „Nem volt rendszeres a ciklusom, sem a peteérésem, és a hormonos kezelés helyett, gondoltam először kipróbálok inkább valamilyen természetes gyógymódot, így akadtam rá a méhpempőre. 3 havi adag kiszedése után már rendszeressé vált a menzeszem, de azt is tapasztaltam, hogy körülöttem mindenki kidőlt a náthától, csak én voltam egészséges. 2 hónappal ezután estem teherbe, eddig szerencsére minden nagyon jól megy.” Zsuzsanna, Észak-Komárom

    Néhány tanulmány kivonata a méhpempő pozitív hatásáról a termékenységre

    2007-ben az Evid Based Complement Alternat Med. kimutatta, hogy a méhpempő hajlamos arra, hogy utánozza az emberi ösztrogént, hasonlóan a növényi fitoösztrogénekhez. Az ösztrogén elengedhetetlen az egészséges csontképződéshez és a génexpresszióhoz, továbbá létfontosságú az egészséges menstruációs ciklushoz. Ez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a vizsgált patkányokban a petesejtek nagyobb méretűek tudtak fejlődni.

    Egy Iránból kiinduló patkányvizsgálat, amely a Nemzetközi Fertilitási és Sterilitási folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a méhpempő „elősegíti a folliculogensis-t (a petesejt érése a petefészekben) és növeli a petefészek hormonszintjét…” Harminckét nőstény patkányt négy csoportba osztottak, három csoport napi 100, 200 vagy 400 mg méhpempőt kapott 14 napon keresztül. A méhpempőt fogyasztó csoportokban a patkányok az ösztradiol és a progeszteron szintjének emelkedését, a méh és petefészek súlyának növekedését, valamint az érett petesejtek jelentős növekedését figyelték meg.

    Van a méhpempőnek mellékhatása?

    A méhpempőnek nincs semmilyen mellékhatása, viszont allergiás reakciót válthat ki azoknál, akik allergiásak a méhcsípésre vagy bármilyen méhészeti termékre.

    Bee Fertile méhpempő

    Bee Fertile méhpempő kapszula

    Fontos tudni, hogy a méhpempő hasonlóan az összes természetes alapú étrend-kiegészítőhoz, csak rendszeres használat után fejti ki jótékony hatását. Ügyfeleink visszajelzései alapján a BEE FERTILE kapszula 3-6 havi folyamatos szedése után állt be a rendszeres menstruáció és peteérés, húzódtak vissza az esetleges ciszták és számoltak be arról, hogy teherbe estek.

    Érdekel a véleményed

      Send this to a friend